2013. május 1., szerda

Pisi-gallér, törött injekciós tű és a veszélyes kanapé

Végrevégre, ismét van egy kis időm mesélni Vüty-Müty (szegény tuti személyiség zavaros lesz...először Lola, aztán Picur, én Vütyinek vagy Vüty-Mütynek hívom, Grétitől meg ma Bendegúzt vagy mit hallottam...őt már az sem érdekli, hogy lány :D) életéről.

Legutóbbi írásomban meséltem, hogy megkaptam a méltó büntetést, amiért egész napra "elhagytam". Következő éjjel gondolta, tudatosítja bennem, mennyire is rosszul esett ez neki, ugyanis arra keltem fél 5-kor, hogy ismét pisiszag terjeng a szobámban. Felpattantam, keresem a lábamnál (ó, én optimista!), de ekkor már éreztem a melegséget a vállamon. Igen, nyakonpisilt. Hát, biztos megérdemeltem, amiért nem keltettem fel az éjszaka közepén és vittem le. Azóta hajnalban ébresztőre kelünk mindketten, szaladunk le pisilni, így akár reggel 8-ig is képes aludni :D

Hétfőn megvolt a második dokilátogatásunk, egyben az első szuri is. Eleinte nagyon beszari volt, majdnem letáncolt az asztalról, a szuri közben pedig hármunknak kellett lefogni, mert úgy ficánkolt, hogy majdnem eltörte a tűt. Vicces volt, hogy egy ilyen törpekutyát három ember tud csak lefogni. Ám az ereje egyre nagyobb, s ezt harapás formájában szívesen mutogatja is. No persze nem a marhabőr cipőcskét, a plüss kacsát, a beáldozott pizsinadrágomat vagy a száraztápot rágcsálja, hanem a kezünket és a lábunkat. Ha túl közel megyünk, vagy lefekszünk mellé, az orrunk és állunk is kaphat egy-egy marást. Az eddig alig használt bébifogai jó erőben vannak, élesek és vékonyak. Szoktam ám nyikkanni rendesen :D

A fogait leszívesebben a kezünkön próbálgatja


Sajnos képet csinálni róla nem egyszerű, mert igencsak elkezdett virgonckodni mostanában és mindig bemozdul :) Alszik 2-3 órát, felkel, pisil, olyan 20-25 percig le se lehet állítani, majd ismét bedől az ágyba :) Ezt a videót a délutáni alvás után csináltam róla, édesen bukdácsol a fűcsomókban :)


Tegnap, hogy fent voltam Pesten, anyával maradt a nap nagy részében, s mikor hazaértem, mesélte, hogy a nap folyamán kétszer is "beszorult" a kanapé alá. Ez így persze nem igaz, ugyanis a kanapé alatt legalább 25-30 centi hely van, csak a huzat lelóg a földig és nem gondolta, hogy ki tud jönni. Bement, elaludt, aztán mikor felébredt, elkezdett sírdogálni, anyának meg kellett egy kis idő, mire rájött, honnan is jön ez a fájdalmas nyöszörgés. Aztán persze bemászott még egyszer, s szintén nem találta a kiutat :D

Az étkezés még mindig nem teljesen úgy alakul, ahogy a doki elvárná; a tegnapi vacsijába ugyan tettem egy kis szárazat is, gyönyörűen körbenyalta, majd meghagyta. ma vacsira pedig egy kifejezetten nagy adag főtt husit sikerült összevágnom, gondoltam is, hogy két részletben eszi meg, de úgy lecsúszott pár perc alatt, hogy csak néztem. Aztán a nagy falástól elkezdett csuklani, amitől viszont megijedt :D

Annak ellenére, hogy napok óta alig alszom, a kezem miszlikbe van rágva és az ágyamból folyton pisit sikálok, csodás együtt élni egy ilyen csöppséggel. Kellő megfontolás és felkészülés után mindenkinek tiszta szívből ajánlom! :)

1 megjegyzés :